2014. március 18., kedd

11. rész

 Tudom a 10. rész nagyon unalmas lett, úgyhogy korábban hoztam az új részt, remélem tetszeni fog.

-Biztos, hogy kínai kaját rendelünk, én utálom az indiait!- nyafogott Juss.

-Én meg a kínait utálom úgyhogy azt nem fogunk rendelni!-kezdtem én is.

 -Dehogynem, csak figyelj!- majd Justin elővette a telefonját és elkezdte beütni a kínai kajafutár számát.

 Nem tehettem mást, nem rendelhetett indiait, így a hátára ugrottam és próbáltam elvenni a telefonját. De ő sem hagyta magát és rádőlt a kanapéra, így én leestem a hátáról. Egyetlen szerencsém volt, hogy elejtette az Iphone-ját, így míg ő a földön fekve (közben legurult a kanapéról) röhögött én elvettem a telefonját, és pont akkor vették fel az kínaikajások.

 -Itt a Chaouo kína étterem es futárszolgáltat! Mit enni?- mondta egy vékony hangú nő, iszonyú vicces kínai akcentussal, amit képtelen voltam végighallgatni röhögés nélkül, de ezzel Juss sem volt másképp.

2-3 percig röhögtünk (már én is a földön fetrengtem), mire a nő újra megszólalt.

-Akarni rendel?

Ettől persze Juss és én is újra elkezdtünk röhögni, de én válaszoltam a nőnek.

-Csing csao, hívásunk a téves, mi indiait enni és rendelni! Csao!- Majd még jobban röhögtem.

-Héjj! Miért nem rendeltél?!

-Mert én nem szeretem a kínait. És ennyi erővel te is rendelhettél volna, csak elvoltál foglalva a röhögéseddel, ami megjegyzem olyan mint egy malacé.

-Igen!? A tied meg, mint egy delfiné!-adta a sértődöttet Juss.

-Hogy te milyen gyerekes vagy!

-Én vagyok a gyerekes?!  A te hibád, hogy nincs mit enniünk! És ha én nem annyi szénhidrátot és fehérjét eszek egy nap, amennyit kéne, akkor elcsesződik az egész edzéstervem. És ha elcsesződik az edzéstervem, akkor nem tudok úgy edzeni ahogy kéne, és ha ez megtörténik, akkor pár héten belül az izmaim is csökkennek, majd a végén elhízok és maghalok szívrohamban! És ha meghalok szívrohamban az a te lelkeden fog száradni!!!! Komolyan ezt akarod?

-Na jó, azért ennyire ne dramatizáld túl!- mondtam, miközben besétáltam a konyhába- majd én főzök valamit.

-Húú! akkor inkább meghalok szívrohamban!!!

-Kapd be!-mondtam röhögve és hozzávágtam egy narancsot.

-Nem fájt! Bi-bi-bííííííí!!!!

-Gyerekes vagy bibibíííííí!

 Justinnal nagy nehezen megegyeztünk, hogy mit is főzzek (elég nehéz volt, mert először nem is hitte el, hogy tudok főzni, majd mikorra meggyőztem, kiderült, hogy elég úriízlése van (kaviár nemtudom milyen pácban, kagyló stb.)
 Végül a milánió makarónban egyeztünk meg.


-----------------------------------------------------------------------

-Justin hagyd már abba a tapizást!

-De miért?- majd megint megfogta a fenekem.

-Ha mégegyszer ezt csinálod, komolyan megpofozlak! Vagy a fejedre borítom a makarónit!

-Oké, leállok.- mondta, miközben röhögött. De úgy tűnik, komolyan gondolta, mert leült egy székre a pult túloldalára.

-Amúgy anyudék hogy-hogy nincsenek itthon?- kezdtem témát, mert már 5 perce csöndben voltunk.

-Anyum meghalt még gyerekkoromban.-mondta tök nyugodtan, miközben bekapcsolta a laptopját.

-Oh, sajnálom.

-Nem baj- mondta mosolyogva. Nem ismertem nagyon, de abban biztos voltam, hogy ez egy kamu mosoly volt.

 Pár percig megint csöndbenvoltunk. Majd egyszercsak éreztem, hogy Justin hátulról átölel és letapizza a mellem.

-Justin mostmár komolyan megöllek!!- kiabáltam neki.

-Csak ha eltudsz kapni- mondta sunyin mosolyogva és már felfelé futott a lépcsőn. Én pedig utánna.......

 Próbáltam utólérni, de egyszerűen lehetetlen volt, így inkább kifeküdtem a kanapén.

-Mizu cica, kifáradtál?-ugrott rám, póló nélkül.

-Őszintén? Igen.

-Többet kéne sportolnod.

-Miért szerinted fogynom kéne?- kérdeztem teljesen őszintén, mert kiskoromban kövér voltam és néha még most sem tudom eldönteni, hogy most kövér vagyok-e vagy sem.

-Dehogy kéne fogynod. De tudod sportolni nem csak azért szokás, mert valaki fogyni akar.-nevetett- Miért gondolják mindig a nők, hogy bármit mondok, azt azért mondom, mert szerintem kövérek?!

-Szóval akkor nem kéne fogynom?

-Nem. Te így vagy gyönyörű.

Nagyon jól esett, hogy ezt mondta, és az is, hogy így átölel. És ahogyan a barna szemeivel a szemembe néz, na meg az izmai....... Egyszerűen beleszerettem.

-Köszönöm- mondtam miközben, Juss még mindig a szemembe nézett. Majd lassan ajkai elkezdtek az enyémek felé közeledni. Megcsókolt.




 Justin nagyon jól csókol, ennél többet nem tudok mondani.......