2014. január 3., péntek

2. rész

Justin szemszöge:

Reggel horkolásra keltem. Először azt sem tudtam, hogy hol vagyok, mert az este tartottunk egy kisebb bulit a haverokkal és azt hiszem eléggé másnapos vagyok. Ránéztem az órára 09:48.
-Ma sem megyek már be suliba....- gondoltam magamban.
Megint horkolást hallottam, ezért megfordultam. Lilly feküdt mellettem és ő horkolt. Hát ez klassz.....pont azt az egy csajt tudtam kifogni, aki horkol.
 De mindegy, ha már nem tudok aludni, akkor legalább csinálok reggelit. Rántottát. Igazából ez az egyetlen kaja ( na meg a müzli és a zacskós leves) amit meg tudok csinálni, úgyhogy rendszerint ezt eszem, vagy rendelek. És főztem egy kávét, hátha elmúlik tőle a fejfájásom.
 Mikor megettem a tojást, hallottam, hogy valaki jön le a lépcsőn. Reménykedtem, hogy Tyler az ( éjjel a vendégszobában aludt a buli után. Bár nem is tudom miért nem Tyler szobájának nevezem, mert szinte minden nap itt alszik- nem valami jól jön ki a bátyjával, ezért inkább eljön otthonról), de Lilly volt.
Amikor meglátott nyalizós mosoly ült ki az arcára.


  Én csak ugyanolyan bambán néztem rá, mint mindig.
-Nem tudom minek ez a színjáték, hisz tudom, hogy többször megcsalt. Bár nem mintha én, nem csaltam volna meg minimum kétszer annyiszor, de akkor is. Ő csaj, én meg pasi....-mondtam magamban.
-Szia édes!- majd megcsókolt.
-Csá!
-Nekem is csináltál reggelit?- mosolygott még mindig idegesítően.
-Minek van neked is kezed, nem?
-Ajh, már megint olyan mogorva vagy!
Már épp mondtam volna, hogy nem szeretem, ha a k.rváim sokat beszélnek, de inkább befogtam. Így a legegyszerűbb, mert ha mondanám, akkor megint megsértődne és megint mehetnék utána rózsával és ajándékokkal. Amihez b.aromira nincs kedvem.



Anne szemszöge:

Már az ötödik órán- spanyol- ülök és Justin nincs itt. Ami nem különösebben zavar, talán észre sem vettem volna, ha Jess nem ezzel a hírrel fogadott volna reggel, na meg hogy van barátnője (Justinnak).
Reggel óta- a szünetekben és órán is( mivel mindig Jess mellett ülök)- azt hallgatom, hogy hogyan tehette ezt Justin vele, és , hogy mekkora r.banc lehet a csaj. Az utóbbiban egyet értettem vele, Justin barátnőjét valahogy én is r.ibancnak képzelem.
De visszatérve az angol órára, nagyon jó egy kicsit egyedül lenni és nem Justinról beszélni. A spanyol tanár egész órán beszélt valamiről, amit nem igazán értettem, de mindegy, amikor ő elmosolyodott, akkor én is. Így letudtam az órát.
Mikor visszaértem a termünkbe, Jess rögtön azzal fogadott, hogy elmarad az utolsó két óránk, úgyhogy lehet hazamenni.
-Anne! Most, hogy elmarad ez a két óra, nem akarsz eljönni velem kicsit shoppingolni?- kérdezte Jess kedvesen.
-Persze menjünk!

A plázában:

Már minimum 15 boltot megjártunk és mindenhol vettünk valamit, ezért majd' le szakadt a karom a szatyroktól.


-Jessica! Nézd ott egy üres pad! Lécci, csak öt percre üljünk le!
-A számból vetted ki a szót!- nevetett.
-Amúgy, már a suliban is kérdezni akartam valamit............, de lécci ne sértődj meg, vagy ilyesmi........-habozott.
-Kérdezd meg nyugodtan!-mondtam.
- Szóval..........Neked tetszik Justin?-hadarta.
Leesett az állam. Hogy nekem tetszik-e az a f.szfej?????????
-Csak, mert mindig amikor róla beszélek eltereled a témát vagy csak alig mondasz pár szót............de nem minthogyha gond lenne, hogy ha tetszik..............de mondd el nyugodtan-hadarta még mindig.
-Hidd el Jess!-vágtam a szavába- nekem soha az életben nem tetszene az a ......... tudod mit inkább nem is mondom mi!
-Tényleg nem? De biztiiiiiiiiii?
-Igen, biztos!-jelentettem ki, teljes őszinteséggel.
-Óh, akkor jó. Mert azért az mégsem lenne jó, ha osztoznunk kéne rajta-nevetett.
-Jess! De tudod, hogy van barátnője.
-Még van, de már nem sokáig.- jelentette ki.
-Huh! Nagyon elszánt vagy.
-Muszáj.- mosolygott és én is.


Otthon:

Már itthon vagyok. Alig bírtam haza hozni a szatyrokat, de végül sikerült. Már le is zuhanyoztam, és elalváshoz készülődöm, de előtte még megnézem a kedvenc sorozatom: Vámpírnaplók.